Nagy nehezen r�sz�ntam magam erre a blogbejegyz�sre. Megkezd�d�tt a suli, �s az �letem egyik pillanatr�l a m�sikra gy�keresen megv�ltozott. Tudom, ezzel nem vagyok egyed�l. M�g mindig vannak az iskolav�lt�sb�l eredend� tennival�im, b�r egyre kevesebb. �gy �rzem, beindult az �let, j� �rz�s, hogy vannak teend�im, �s a nap minden �r�j�ban van programom, nem csak "veget�lok" egyik napr�l a m�sikra.
Gondolatok kusza sz�ved�ke van a fejemben �s azt se tudom hol kezdjem, milyen t�m�ba v�gjak bele.
Az �j oszt�lyomr�l annyit, hogy r�n�z�sre el�g furcs�nak t�nik, mert nagyon kev�s a l�ny, de mindenki nagyon aranyos, seg�t�k�sz. Ahogy t�bb �r�n is elhangzott, mindenki egy�nis�g, mivel egy �ltal�nos tanterv� oszt�lyba j�rok, �s nem ugyanaz a gyerekek �rdekl�d�se. Az �vnyit�nak m�g tegnap szerencs�re hamar v�ge lett, nem tartott sok�ig. El�g k�nos volt, mert majdnem elk�stem, futva j�ttem, �s mire be�rtem, szakadt r�lam a v�z. De �gy l�tszik valakinek ez nem volt el�g meleg, �s ki kellett �llni az udvarra a t�z� napra. Na mindegy, ez legyen a legnagyobb bajom.
Sz�val �sszess�g�ben tetszik a "r�gi �j" suli, nagyon sok j�fej van az �vfolyamon, meg �gy a gimiben �sszess�g�ben. Sajnos a sz�netek hamar elrep�lnek, de vid�man, j� hangulatban. F�ltem az angol miatt, mert �n csak egy �ve tanulom, a t�bbiek meg m�r 7. oszt�ly �ta, de az angoltan�rn� nem harap, �s megbesz�ltem vele, hogy majd seg�t egy fels�bb�ves. De az is egy megold�s, ha k�l�n angoltan�rhoz j�rok. A tan�rn� �s az oszt�lyt�rsak is seg�t�k�szek, �s teljes m�rt�kben siker�lt beilleszkednem az �j oszt�lyba, b�r nem volt neh�z feladat, az oszt�ly fel�t m�r ismertem (l�t�sb�l minimum). Mindenkinek kellemes �vkezd�st k�v�nok! V�g�l megosztom a matekh�zimat. Mi is az a Nobel-d�j? Mi�rt nincs matematik�b�l? 
- egyesek szerint Nobel nem volt t�l k�pezett ebben a tudom�ny�gban - m�sok szerint G�sta Mittag-Leffler �s feles�ge m�r megel�zte Nobelt, azzal, hogy a skandin�v orsz�gok matematikai kutat�s�t seg�tend� felaj�nlott�k egyik vill�jukat a Sv�d Akad�mi�nak. - A harmadik te�ria szerint a matematik�t nem tartotta gyakorlati tudom�nynak, szerinte nem is v�lhat az emberis�g jav�ra, �gy nem teljes�ti azt a c�lt, mely�rt a Nobel Alap�tv�nyt l�trehozta. - A negyedik �s legviccesebb te�ria szerint Nobel ki nem �llhatta az e tudom�ny�gban jelesked�ket, mert a h�zvezet�n�je vagy egy a sz�v�nek kedves h�lgy egy matematikus miatt mell�zte �t. B�r a matematikusok nem kaphatj�k ezt a becses kit�ntet�st olyan d�jazottak is vannak, akik �nsz�ntukb�l, saj�t akaratukb�l nem vett�k �t. P�ld�ul Allvar Gulstrand sv�d fizikus 1911-ben a fizikai d�j helyett az �lettanit v�lasztotta, �s am�g a szovjet hat�s�gok megtiltott�k Borisz Pasztern�knak az 1958-as irodalmi Nobel-d�j �tv�tel�t, addig Jean Paul Sartre elvi megfontol�sok alapj�n utas�totta vissza az 1964-es kit�ntet�st.