Én, az örök optimista, életvidám, mindig boldog, mosolygós ember szomorú vagyok. Vagy inkább életunt. Nem tudom. Nem terveztem, hogy valaha is ilyen bejegyzést írok, de nem szeretném a barátaimat, ismerőseimet a problémáimmal halmozni, mert azzal csak ártok nekik, és a sokat panaszkodó emberektől eltávolodnak a társai. Pontosan tudom, hogy mit kéne tennem, de vagy életenergiám nincs, vagy szimplán csak képtelen vagyok megtenni. Néha egy-egy magyaróra annyira lelombozó. Rávilágít, hogy a Földön egyre több lesz a bűn, és egyre jobban eltávolodunk a természettől. Mi, emberek, jobbá akartuk tenni a világot, de mégis pusztulásba vezetjük. Nem tudjuk mi az a kultúra, nem tudjuk, mi a jó, nem tudjuk, mi visz minket előre. Vagy ha tudjuk, akkor se azt csináljuk. Ha betartjuk a törvényeket, robotok leszünk. Ha nem tartjuk be, szabályszegők. Egyáltalán mi a jó? És mi a rossz? Minden rosszban van valami jó, ez tény, és mindig mindenben a jót kell keresni, még akkor is, ha annak a valaminek igen kevés jutott a jóból. Vagy csak hitegetem magam, mint Candide? Egyszer eszembe jutott valami, amit már nem akarok megmásítani, de nem is ezt gondolom valójában, mint Pangloss mester? Azt se tudom már, mit gondolok. Egyik pillanatban üresnek érzem magam, a másik pillanatban meg cikáznak a fejemben a gondolatok. De ha nem írom le, mit sem ér. 2015-öt írunk és elvésznek a gondolatok, emberek, érzések, erkölcsi normák, cigarettafüst..minden elvész. Még a diétám is. Vagy csak átalakulnak? Ha valami van, nem szívódhat csak úgy fel, mert az energia átalakul. Nem tudom, hol áll a fejem, de az biztos, hogy nem a másodfokú egyenlőtlenségek megoldóképleténél. Pedig nem lenne rossz egyszer leülni, és elkezdeni matekozni, mert ha így folytatom, akkor... nem lesz semmi. A tudás is elszáll. A tudomány nem javít a világon. Nem arra születtem én, hogy valami kutató, tudós ember legyek. Van abból elég. Van elég okos ember a világon, akik számtalan törvényt, képletet leírtak. Nem kell ezekből a balgaságokból még több, hogy még nehezebb és bonyolultabb legyen a világ. Lehet, hogy csak egy kis szeretet, figyelem, megértés, jóindulat és emberség hiányzik az emberekből, és matematika órák helyett inkább etika órákra kellene járniuk a diákoknak, ha már otthon nem részesülnek megfelelő neveltetésben.